A gyógyszermolekulák kombinációinak egymást erősítő vagy gyengítő hatását laboratóriumi robot segítségével vizsgálja Papp Balázs szegedi biológus, aki az MTA Lendület-programja segítségével alapított kutatócsoportotSzegedi Biológiai Központban. A fiatal kutató "A génkölcsönhatások rendszerbiológiája" címmel tartott előadást az SZBK hagyományos tudományos seregszemléjén, a Straub-napokon.

[forrás: MTA]

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja intézményalapító főigazgatója, Straub F. Brunó tiszteletére minden esztendőben megrendezi a Straub-napokat. Az idei konferencia kiemelt témájául a rendszerbiológiát választották. A tudományos ülés szervezésével nem véletlenül bízták meg a Biokémiai Intézet igazgatóját, Pósfai Györgyöt és munkatársát, Papp Balázst, hiszen ezúttal a Lendület-program által támogatott kutató manchesteri tanulmányútjáról hozott témája került az érdeklődés középpontjába.

Mesterséges intelligencia a gyógyszerkutatás szolgálatában

Papp Balázst, a számítógépes rendszerbiológiai csoport vezetőjét arról kérdeztük, hogyan sikerült a hazai intézetbe átültetnie és továbbfejlesztenie a külföldi tapasztalatokat?

- A Manchesterből hozott anyagcsere-modellekre építettük a további munkát, de Pál Csabával együtt új témát indítottunk: a gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásaival kezdtünk foglalkozni. A nehézség abból adódik, hogy ha van húsz hatóanyagunk, akkor a lehetséges kombináció száma hatalmas, kísérleti módszerekkel ezeket kiszámolni lehetetlen. Ehhez használjuk föl a mesterséges intelligencia eljárást, ez alkotja munkánk informatikai részét. Olyan hatóanyagkombinációkat keresünk, amelyek egymás hatását erősítik.

- Mi a jelentősége ennek az új módszernek?

- Automatizált eljárással, laboratóriumi robot segítségével nemcsak páros, hanem több elemből álló kombinációkat is vizsgálni tudunk. Ennek főként a gyógyszerfejlesztésben lehet óriási a jelentősége, hiszen azt tudjuk, hogy egyetlen gyógyszermolekula hogyan befolyásolja egy baktérium növekedését, arról viszont kevés ismeretünk van, mi történik, ha 2-3 hatóanyagot alkalmazunk. Az antibiotikumok kölcsönhatásáról például keveset tudunk, holott egymást hatását erősíthetik, gátolhatják.

- E módszer kidolgozására a Lendület-program révén öt éven át évi 30 millió forintot kap a csoport. Mire fordítják ezt az összeget?

- A csoportban ma már együtt dolgozunk három biológus PhD-hallgatóval, egy segédmunkatárssal, van informatikusunk, de keresünk még számítástechnikában járatos posztdoktort is. A támogatásból be tudjuk szerezni a kutatómunkához szükséges eszközöket és fedezzük a munkatársak bérét is.

A 2001-ben biológia-fizika szakos tanári diplomát szerzett Papp Balázst különösképpen az evolúciógenetika és a bioinformatika érdekelte. Első munkahelyén, Szathmáry Eörscsoportjában az akkor már doktorandusz Pál Csabával együtt dolgoztak a genomok vizsgálatán. Az ő kapcsolatai révén kapcsolódott be Papp Balázs is az Angliában folyó kutatásokba. Egy sikeres  pályázat után Bath-ban, az  egyetemen mint PhD-hallgató folytathatta kutatásait. Doktori fokozata megszerzése után az ELTE-n dolgozott, majd két évet töltött Manchesterben, ahol főként rendszerbiológiával foglalkozott.

A Straub-napok szép hagyománya, hogy az SZBK akadémikusai által legsikeresebbnek ítélt kutatónak a főigazgató átadja a Straub- emlékplakettet. Az idén Hideg Éva, a növénybiológiai intézet munkatársa vehette át a kitüntetést Dudits Dénestől. A Farkas Tibor- emlékplakettet Szigeti András (PTE KK Onkoterápiás Intézet) érdemelte ki, melyet a Straub Örökség Alapítvány kuratóriumának elnöke, Vígh László nyújtott át. A díjazottak ezután tudományos előadásban számoltak be kutatási eredményeikről.

A háromnapos rendezvényen több szekcióban mintegy negyven előadást tartottak az SZBK munkatársai, s az egyes intézetek kutatói csaknem 30 poszteren mutatták be munkájukat.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jul 13, 2018 | 00:00 am
A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.
Jul 12, 2018 | 09:02 am
Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.
Jul 11, 2018 | 10:01 am
Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?
Jul 9, 2018 | 09:53 am
Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.
Jul 9, 2018 | 09:35 am
„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR