Fábri György
Fodor Péter
Kovács András Bálint
Ungváry Rudolf
Virágos Márta

Gutenberg kora óta számos forradalmat élt meg a könyvkiadás, az eltelt évszázadok óta folyamatosan változik a könyv és így az olvasás is. Ma már nem kell sokat beszélni az analfabétizmusról, mégis egyre kevesebbet olvasunk. Bár a betű ismerete alapkészség, és nincs olyan téma, amihez ne lenne könyvtárnyi irodalom, mégis: mióta digitalizálták a betűt, a könyv, és vele együtt az olvasás egyre mostohább sorsra jut. Kérdés persze az, hogy csupán az olvasási szokások változnak, vagy a könyvtárosok, kiadók okkal kongatják a vészharangot: hiába a temérdek, színes, okos kiadvány, mi emberek lustulunk, az internetes böngészés, vagy az interaktív tévézés átveszi a hatalmat a nyomtatott szellem, a könyv felett.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Feb 14, 2018 | 00:00 am
Hányadik ipari forradalomnál járunk? Mit jelent a műszaki-gazdasági paradigma fogalma? Melyek lehetnek a következő, a hatodik műszaki-gazdasági ciklus meghatározó elemei, és hogyan érdemes felkészülnünk? Az MTA újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanácsának első vitafórumán többek között a fenti kérdésekre keresték a választ[…]
Feb 13, 2018 | 15:18 pm
Elektromos autóval bővült az MTA Titkárságának járműparkja. További két elektromos autót két akadémiai kutatóintézet kapott, az egyikkel méréseket is végeznek.
Feb 5, 2018 | 10:18 am
A Fields-éremmel kitüntetett brit matematikus 78 éves volt.
Feb 1, 2018 | 09:51 am
Tizenketten vehették át idén kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között egy komplex szemléletű, prevenciós olvasásfejlesztő program bemutatása, illetve egy robotikával és szenzoros mérési adatgyűjtéssel kapcsolatos beszámoló is.
Jan 31, 2018 | 16:00 pm
Az Árpád-kori Magyarország történeti forrásaitól a természetvédelmi célú gyepégetésig – idén is átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat. Az MTA kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését tizennyolcan vehették át az Akadémia vezetőitől.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR